A cikk a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat előtt íródott. Az azóta felgyorsuló nemzetközi összefogásra és együttes csapásmérésekre, illetve az IS ezt követő pozícióváltására a cikk még nem reagál.
Mi is az „Iszlám Állam“? Honnan jöttek, és mik a céljaik? Hova lett minden politikus kétezres évek eleji mumusa, az Al-Kaida? Cikkemben az IS[1]-ről, tevékenységéről, és szervezetéről is megpróbálok röviden szót ejteni. A szervezet felépítése, működése és ideológiája, vagy akár az iszlám vallás vagy szélsőségeinek bemutatása egy-egy külön cikket érdemelnének, azonban most inkább csak egy kis betekintést szeretnék nyújtani a témába.
Ez valami ismeretlen, kalandos dolog…
Nem egészen, bár az igaz, hogy a terrorszervezet létrejöttének pontos körülményeiben a kutatók sincsenek azonos állásponton. Az elődszervezetek kialakulását a különböző elméletek körülbelül 1999 és 2005 közé teszik. Az viszont biztos, hogy egy iraki csoportjuk, amely leginkább a helyi viszonyok szétzilálására koncentrált, már 2006-ban megalakult. Az ő feladataik leginkább emberrablásokból, merényletekből, és úgy általában az állam szervezett müködésének megzavarásából állt. 2013 környékén aztán kiterjesztették tevékenységüket Szíriára is, amely nevükben is megjelent. 2014. júniusában aztán a szervezet vezetője Abu Bakr al-Bagdadi nagyot gondolt, és kihirdette a világméretű kalifátus létrehozásának célját: így lett a szervezet neve Iszlám Állam, miután kivették belőle a Szíriára es Irakra utaló szavakat. A kalifátus a világ minden muszlimja fölött vallási fennhatóságot követel, és a világ muszlimok által lakott régióinak jelentős részét fennhatósága alatt szeretné tartani. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa mellett még számos ország egységesen terrorszervezetté nyílvánította őket, még szervezettségük korai szakaszában.
Az Iszlám Állam által elfoglalt városok (pirossal), és az általuk felügyelt területek (szürkével), 2015 nyarán. Forrás: http://www.stuttgarter-nachrichten.de
De hol az Al-Kaida?
Ahogy növekedtek, egyre nagyobb szerepet vállaltak Szíriában az Assad-kormány ellenes felkelésekben. Még a radikálisok között is a legradikálisabbnak számítottak, emellett tagjaikat a többi lázadó csoporttól „csenték“. Rövidesen kaotikussá vált a helyzet , szakadást és vitákat okoztak, mígnem kezdték már lassan a térség addig legerősebb terrorszervezetét, az Al-Kaidát is hátráltatni. Gyengülni kezdett az Al-Kaida úgymond sziriai szárnya az an-Nuszra Front, vagy a Szabad Szíriai Hadsereg is. Ezen szervezetek sok harcosa átpártolt, vezetőiket likvidálták, és gyakoriak voltak az egymásközti fegyveres összecsapások is. Ettől még persze az Al-Kaida létezik, de éppen pozíciót cserélni látszik a két szervezet: Az Al-Kaida fokozatosan visszaszorul a nemzetközi terrorizmus színteréről (amelyet azért minden erejével igyekszik megtartani, lásd Charlie Hebdo ellenes merényleteiket), míg az IS egyre véresebb akciókat szervez immáron európai polgárok ellen, nem ritkán Európa területén is.
Szervezettség, ideológia? – Mikor-hogy
A terrorszervezet harcosai még a Szíriai terjeszkedés előtt leginkább iraki szélsőségesek voltak. A szíriai szerepvállalással azonban rohamosan nőni kezdett a külföldi harcosaik száma is, napjainkban pedig nem ritka az sem, hogy egy-egy európai vagy amerikai állampolgár csatlakozzon hozzájuk. Sokuk fiatal, akik otthon nem voltak képesek beilleszkedni, ezért könnyen fanatizálódhatnak. Az IS szabályzata nem túl konzekvens a szövetségesi témában (sem): az iraki szárny még a nem iszlám erőkkel együttműködést is megengedi, a szíriai viszont ezért hitehagyással vádolja azt, aki ilyesmivel próbálkozik. Ideológiájuk hasonló az Al-Kaidáéhoz, mégis úgy tűnik, az IS jobban formálja katonai céljai érdekében a szabályait. Gond nélkül válhat például valaki hitetlenné szemükben, ha ez áll aktuális érdekükben.
Alapelvük a fegyelem, ez hatja át leginkább az egész működést. Minden parancs legfelülről indul lefelé, nincsenek egyéni kezdeményezések vagy magánakciók, a békés lakosság félelemben tartása, a rablás és a brutalitás viszont pénzjutalmat ér. Az ideológiát és a pénzt a vezetőtől, azaz a Kalifától kapják, az egészet egy szoros egymásrautaltság jellemzi. Ideológiai alapjuk a Salafi dzsihádizmus, amelynek lényege, hogy csak egy törvényes hatóság tudja felvállalni a dzsihád vezetését, valamint, az iszlám társadalom "megtisztítását". Ennek a hatóságnak tartják ők magukat, és most eszerint cselekszenek.
A Baalshamin-templom megsemmisítése 2015. augusztus 25-én, Palmyrában. Fotó: © Social Media/Reuters
Az egyéni harcosok személyes, morális felelősségét sokszor felmenti saját maguk számára az a tudat, hogy a jó, a hit érdekében cselekszenek, ez vezeti őket a harcok során, ami miatt egészen elvakulttá, fanatikussá válhatnak, hiszen csak a cél lebeg a szemük előtt: az iszlám teljes megtisztítása a „hitetlenektől“, és egy kalifátus létrehozása ilyen, kizárólag vallásilag és erkölcsileg „megfelelő“ emberekkel. Ez a felsőbbrendűségi érzés bármilyen cselekedetüket szentesítheti, így lényegében az ellenfeleikkel bármit megtesznek, amely tetteket aztán egyben fel is használnak a világ megrémisztésére, erejük propagálására, gondoljunk csak a lefejezéses-véres fenyegető videóikra, amelyeket előszeretettel tesznek közzé az interneten. Ez a gondolkodásmód azonban táplálja a köztük levő összetartást és együttműködést, hiszen a hatalom minden szinjte megkaphatja azt, amire vágyik.
Jól felépített rendszer – de miből él?
Bűnözésből. Leginkább. A morális szabályokat teljesen felrúgva, nagyjából mindenféle törvényellenes cselekedetből, kicsit a maffiaszervezetekhez hasonlóan. Aztán a pénzt visszaforgatják a harcokra. Olajkereskedelem, bankrablás, szervkereskedelem, gépjárműlopás, emberrablás, védelmi díjak, csak néhány példa. Komoly kábítószer-csempész hálózatot is működtetnek, leginkább az afgán heroint szokták Európába juttatni. Az utóbbi időben pedig igyekeznek a menekülőkből is hasznot húzni, egy-egy családot készek akár Törökországba is elutaztatni néhány ezer dollárért. Hadi eszközeiket ezekből a pénzekből tudják finanszírozni, de nagyobb mennyiségben inkább a hadiraktárak elleni támadásaik során szerzik be őket. A nagyjából 90ezer km2 (Magyarország területe: 93000km2...) általuk részleges vagy teljes felügyelet alatt tartott területre, és 10 millió emberre nagyjából 2 milliárd dollár kiadás jut (2015).
Fotó: ©Reuters
Akkor mi lesz?
Az Iszlám Állam egyik oldalról erősnek, és befolyásosnak próbálja magát mutatni, de másik oldalról azért sok belső probléma és konfliktus feszíti. Egy valódi megoldás Irak és Szíria belső rendjének helyreállítása lenne, ahol elvesztené pozícióját a szervezet. Nem egyszerű viszont a nemzetközi koalíció felállítása, hiszen minden szereplő különböző, saját érdekei szerint igyekszik cselekedni: a problémát pedig még komplexebbé teszi Oroszország friss beavatkozása, ezzel pedig nagyon megkeverték most a paklit. A lényeg, hogy ha egy országban sikerül fenntartani a rendet, a kormány a helyén, és rendelkezik is tényleges hatalommal az adott állam területén, akkor ott az Iszlám Állam nem juthat egykönnyen fontosabb szerephez. Röviden tehát a kulcs az adott régió biztonságának fenntartásában rejlik: mint mindig.
[1] ISIS/ISIL/Daesh/IS/IÁ? – A sokszoros névváltoztatás, illetve nyelvi különbségek miatt létezik ennyi elnevezése, és természetesen nem egy, az eredeti fogalomnak megfelelő államként kell elképzelni, ez csupán a szervezet neve.
