Az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Bakr al-Baghdadinak nem ez az eredeti neve, hanem az iszlám vallás első kalifája után vette fel. De milyen tartalma van egy ilyen névváltásnak?
Magad vagy a neved
Vegyünk most néhány egyszerű dolgot az ember nevének fontosságáról. Ez az, ami megkülönbözteti másoktól, ezen szólítják, ez az első dolog, amivel meghatározza önmagát. Az jelöli, az jelenti az embert, ahogyan hívják. Ugyanígy a viselője által rengeteg jelentéstartalom tud kapcsolódni egy névhez, ami azután már önálló fogalomként él tovább. Gondoljunk csak például Adolf Hitlerre, akinek a neve egyből kellemetlen érzéseket kelt bennünk és negatív dolgokra asszociálunk.
Számos emberről tudunk, akik nem az eredeti születési nevükön vonultak be a történelembe. A névváltoztatásnak különböző okai lehettek, épp ugyanúgy, mint manapság: valaki családi okból változtat, valaki szeretne „eltűnni a figyelő szemek elől”, valaki pedig csak egyszerűen nem érzi azt, hogy illene rá, amit születésekor adtak neki. Történelmi példának megnézhetjük Joszif Sztálint, akinek vezetékneve Dzsugasvili volt, majd felvéve a kemény hangzású, acélra utaló jelentésű Sztálin nevet elhagyva grúz identitását a szovjetek vezetője lett. Vagy német oldalról mondjuk nézzük meg Willy Brandtot, eredeti nevén Herbert Frahmot. Ő a második világháború után Németországba visszatérve fel is vette a korábban csak mozgalmi nevét – így lett Willy Brandt.
Abu Bakr – Az igaz kalifa
Induljunk messziről, Krisztus előtt 632-től. Az iszlám tanításai szerint Mohamed prófétának a halála után nem volt kijelölt utódja, így a négy hozzá közel álló ember, a négy kalifa között kellett dönteni. A választás végül Abu Bakr, Omár, Oszmán és Ali közül Abu Bakrra esett. Többek közt hozzá fűződik a mezopotámiai és szíriai hódítások megkezdése, illetve a beduin törzsek lázadásainak leverése. Már életében is „Az Igaz” néven emlegették. Abu Bakr azonban csak két évig lehetett kalifa. Kalifává avatásakor is öreg volt már, rá két évre pedig megbetegedett és hamarosan elhunyt. Valószínűleg természetes okokból történt ez, de egyes történetírások szerint megmérgezték.
Megítélése igen eltérő a síita és a szunnita irányzatban. A síita hagyományban több tette miatt is gyávának tartják, emellett úgy gondolják, hogy elvette a trónt a negyedik kalifa, Ali elől, hiszen Mohamed halála után neki kellett volna következnie. A szunniták ezzel szembe nagyra méltatják Abu Bakr-ot, az igaz kalifát, aki harcaival szilárdította meg a friss kalifátus fennmaradását.
Abu Bakr al-Baghdadi – A véreskezű kalifa
Most pedig vissza a jelenbe. Abu Bakr al-Baghdadi, az Iszlám Állam vezetője (kalifája) az Ibrahim Awad Ibrahim al-Badri nevet kapta születésekor. A név, amin ismertté vált tehát egy felvett név, ami ilyen módon tevődik össze: Abu Bakr – az iszlám első kalifájának neve, al-Baghdadi – Bagdadból származó. Ibrahim kalifaként is ismert, de ezzel a névváltással visszatér az első hivatalosan is muszlimként elismert férfi tiszteletéhez.
Ahogy azt írtam, Abu Bakr kalifa a szunniták körében örvend nagy tiszteletnek, az IÁ vezetője pedig ezt az irányzatot követi, maga a szervezet is egy szunnita dzsihádista mozgalom, ami főként keresztények és a síita iszlám követői ellen alkalmaz brutális erőszakot. Mivel az Iszlám Állam csak a nevében állam – nem működik hagyományos államként és nemzetközileg nem is fogadják el annak, valójában Abu Bakr al-Baghdadi is csak névlegesen kalifa. Ezzel mondhatni hasonlóvá válik a név eredeti viselőjéhez, akit a síiták csak puccsistaként könyvetek el, nem pedig törvényes kalifaként.
Abu Bakr al-Baghdadi esetében tehát példakép követő névváltoztatásról beszélhetünk. Azzal, hogy felvette az iszlám első kalifájának nevét, kifejezi a tiszteletét mind vallási irányban, mind pedig a történelmi érdemek felé. Szó van arról is, hogy hasonlónak érezheti magát Abu Bakrral, illetve szeretné az ő útját követni. Ez a hagyományokhoz való ragaszkodás megnyilvánul például az eredeti, szigorú vallási tanítások követésének erőszakos bevezetésével. Néhány elemző már párhuzamot is vont a terrorista vezető és a kalifa lépései között.
De igaz-e a „Nomen est omen” mondás, miszerint a neved a sorsod? Vajon az vár a terrorista kalifára is, amit a neve sugall?
